Villámhírek #18
Szerző: nrnr
Publikálva: 2026-09-08 17:00:00
A hétvégén érkezett a sokkoló hír, hogy a Rockin' Rock Cats 32 év után befejezi a pályafutását.
"Rockin' RockCats 1994-2026 élt 32évet" - ez az üzenet várt minket Laca és a banda oldalán. Laca csak ennyit tett hozzá egy kommentben: "Érdeklődés hiányában elmaradtunk".
Természetesen szó sincs róla, hogy ne lenne érdeklődés Magyarország egyik legjobb, legstílusosabb zeneara iránt. Talán a közönség, ahogy halad előre a korral, egyre kevesebbet jár koncertre, de ez nem kellene, hogy pont egy ilyen kiváló zenekarnak problémát jelentsen.
Répássy Gábor összefoglalóját megosztotta Laca a Rockin' RockCats jelenségről, és azt hiszem, minden szavával egyetértünk:
"Búcsú.... Véget ért egy jelenség, mely köszönhető annak a jelenségnek, mely egyre jobban rátelepszik kis hazánkra. A zenekar egy év múlva töltötte volna be a krisztusi kort, de mivel véletlenek nincsenek, így az sem az, hogy búcsút intettek
Éjjel egy órakor, szomorú, lehangoló hír fogadott a világhálón.
Rockin' RockCats 1994-2026. Élt 32 évet.
Sajnos egyáltalán nem lepődtem meg, az is több mint hatalmas csoda, hogy az alapító Takács Laca és a két évtizede érkezett Imolya Laci, az "Öreg", eddig is életben tudta tartani a csapatot. Mindig azon dolgoztak, fáradoztak, hogy az a hangulat legyen tetten érhető minden egyes koncerten, ami a közönség és köztük volt. Az pedig leírhatatlan, ha valaki egyszer sem látta őket színpadon, nem tudja elképzelni azt a hatást, amit muzsikusok és a zsűri egymásból váltott ki. Mindegy hogy egy kis kocsmában, vagy szabadtéren több ezer ember előtt tették a dolgukat, a szórakozás és a szórakoztatás volt a kitűzött cél, a remek nótákkal. A zsűri minden esetben ezt olyan szinten hálálta meg, ami több volt, mint egyszerű katarzis. Folyamatos, baráti kapcsolat alakult ki banda és követőik között. A tegnap este, Bélapátfalván történt búcsúkoncerten sokaknak patakokban folyt a könnye, hogy vége. Miként alakulhattak így a dolgok? A válasz roppant egyszerű és annál jóval elkeserítőbb. Ma hosszasan beszélgettem telefonon Lacával és Imoval. Nyilván a zenekar belső dolgaihoz senkinek semmi köze, ami ott elhangzik, megtörténik, szigorúan magánügy.
Ami mára teljes mértékben kicsúcsosodott, távolról sem új keletű, de a covid óta még jobban felerősödött. Olyan szintű leépülés vette kezdetét, mely véleményem szerint, visszafordíthatatlan. Ráadásul mindez nem kevés tényezőből áll össze. Ami az egyik legkiábrándítóbb, hogy egész egyszerűen már egyáltalán nincs igény az ÉRTÉKRE. Ma, olyan "produkciókért" képesek bizonyos csoportok meghalni és őrjöngeni, amiért az utca másik oldalára nem mennék át. Ez bizony az Öreg Benet fia, a Döbbenet. A másik, ami szintén nem új keletű, hogy a szakmában bizonyos felsőbbrendűnek képzelt valakik egy kanál vízben megfojtanák a másikat. Miként történhet meg az, hogy egy viszonylag nagy név, aki 23 órakor befejezte előadását, kénye, kedve szerint a színpadon beszélget, fotózkodik, pakolgat és az őket követő zenekar 1.30-kor léphet csak a világot jelentő deszkákra, mikor a telt házas közönségből négy olyan figura maradt csupán, azok is csak azért, mert a lábukon már nem tudtak elmenni. Mi megy itt??!! Nem csoda, hogy elfárad egyszer s mindenkorra minden. Ezt tapasztalta meg a Rockin' RockCats legénysége és ezért hozta meg feltehetően a végleges döntést Laca, amit személy szerint maximálisan megértek és tiszteletben tartok. Egykedvű lett minden, lehorgasztott fejek, a telefonnyomkodáson kívül mintha más nem is létezne. A meghívások száma is napról napra csökken, az értékelhetetlen, nulladik típusú előadók kapnak teret, ezáltal minden süllyed a béka feneke alá. 180 fokos fordulatot vett a zenészek és a közönség hozzáállása is, ami szintén arra mutat, hogy mindez megváltozhatatlan. Aki zenekarban játszik az mindig zenekarban gondolkodjon, mert másképp nem működik semmi, ha szólóban, hát rajta! Össze kell szedni az olyan egyéneket, akik erre alkalmasak és hajrá! Sajnos akkora mélyrepülésnek vagyunk tanúi, ami jóval túlmutat a '80-as évek közepének drámáitól, holott azt is iszonyúan nehéz volt megélni és átvészelni, viszont ott volt az utolsó kapaszkodó, a REMÉNY. Mára ez is teljesen szertefoszlani látszik és attól tartok a jövőben egyre többen fogják véglegesen letenni a hangszert.
Amit a Rockin' RockCats véghez vitt az több mint példaértékű és követendő, pusztán csak azon tény, amit hőn szeretett műfajukkal tettek. Pályafutásuk során megjelentettek négy albumot és egy DVD-t.
Hiányuk pótolhatatlan űrként fog megmutatkozni a honi rockzene térképén, amit alkottak abszolút egyedi és egyéni volt, melyre mint egy falat kenyérre lenne szüksége a társadalomnak, hiszen mint azt a kezdetektől tudatták velünk, "A Rock 'n' Rollnak Mindig Menni Kell!"
A ROCKLEXIKON legyen Veletek!"
Reméljük, hogy a búcsú csak átmeneti. A fiúk erőt gyűjtnek és nemsokára visszatérnek, reméljük.
Addig is, itt egy kiváló dal a bandától, amit mindenki emleget:
És akinek ez nem elég, annak itt az egész Rockin' RockCats lejátszási lista
#Villámhírek #RockinRockCats
